Megemlékezés szoboravatóval Réven

 Kopjafa, közösségi ház, emléktábla után  Bersek József 1848-49-es babérkoszorús honvéd ezredes bronz mellszobrát avatták fel március 16-án, vasárnap, Réven a református templom kertjében.

Fehérvári Zsolt, magyarkakucsi beszolgáló református lelkipásztor ünnepi igehirdetését követően Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket. “Felemelő sikerekben és tragikus végkifejletű történésekben egyaránt gazdag történelmünk egyik legismertebb és legtöbbször idézett eseménye az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc”, mondta bevezetőjében az elnök, majd igy folytatta: Az volt az a történelmi esemény, amely kiváltotta a világ népeinek a rokonszenvét és elismerését azáltal, hogy  az „Európa tavaszának” nevezett, az egész kontinensre kiterjedő mozgalmak közül a legteljesebb átalakulásokat valósította meg, s az ellene felvonult hatalmas reakciós erőknek a legtovább tudott ellenállni. Ebben a harcban valósult meg a legteljesebben magyar népünk egysége, összetartozása, sőt, ha túl későn is, de a velünk együtt élő más népekkel való összefogás feltételei is létrejöttek. Mindezek ellenére, az adott történelmi helyzetben a végső győzelem nem születhetett meg, a forradalom elbukott, szabadságharcunkat vérbefolytották az egyesült osztrák császári és orosz cári seregek. A bukás ellenére ennek a nagyszerű történelmi eseménysornak a jelentősége óriási, felbecsülhetetlen, akárcsak azoknak a hősöknek az érdemei, áldozatai, akik ezt a küzdelmet véghez vittek. Most is egy ilyen hősnek Bersek Józsefnek az emlékét idézzük, akinek harcokban edzett élete Kőszegen kezdődött és tragikus sorsa Réven ért véget, itt talált örök nyugalomra. Ma, halálának 160. évfordulója alkalmából bronz mellszobrot avatunk a révi református templomkertben a honvéd huszárezredesnek. A mellszobor gipszből készült modelljét mi, réviek március 5-én a kőszegi Bersek József Iskolának adományoztuk. A szobrot Deák Árpád nagyváradi szobrász készítette. Támogatóink a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány volt. Bízunk abban, hogy a megemlékezések, a felállított emlékjelek kellően szolgálják majd azt a célt, hogy Bersek József emléke, mint a szabadságszeretet és az önfeláldozás jelképe örökké fennmaradjon a réviek és a kőszegiek szívében, fejtette ki Hasas János.

Máier Zoltán a révi iskola aligazgatója a szabadságharcos életútját ismertette. Megtudtuk, 1848 őszén a Galíciában állomásozó Bersek ezredével együtt állt át a nemzeti hadsereghez. Az 1849-es tavaszi hadjáratok harci sikereihez nagyban hozzájárult Bersek József, aki ekkor már a nagyváradi születésű honvéd tábornok Nagysándor József főpararancsnoksága alatt küzdött. A honvéd tábornok jelentéséből, amit a nagysallói ütközetről írt, kiderül vitézsége: „A 2. És a 8. Huszárezrednek parancsnokai, Pikéty és Bersek alezredes különös érdemeket szereztek maguknak azáltal, hogy a legnagyobb golyózáporban 500 méter távolságra előrenyomultak, sőt egy ellenséges üteget visszavonulásra kényszerítettek” Az ácsi erdőnél pedig két császári gránátos század bekerítésével fényes győzedelmet aratott. Vitézségéért április 26-án Komáromnál Görgey Artúr, a fővezér tüntette ki babérkoszorús érdemjellel Berseket, május 16-án pedig maga Kossuth Lajos, az ország kormányzója írta alá ezredesi kinevezését. 1849. augusztus 2-án Nagysándor József hadteste, amelyben Bersek ezredes is szolgált, felvette a harcot Debrecennél a jóval nagyobb, 60ezer főnyi orosz túlerővel, és elszánt hősiességük ellenére vereséget szenvedtek.A magyar hadtest maradványai az Aradra vonuló Görgey Artúr főseregét követték. Így, a 8. Huszárezred parancsnokaként érte az 1849 augusztus 13-i világosifegyverletétel, s annak következményei: „Aradon mi, volt császári tisztek mind halálra ítéltettünk, mely ítélet számomra minden vagyon elkobzása mellet tíz évi várfogásra szelídítettek. Június hó 14-én 1852-ben az ausztriai császár Ferencz József körútjába ejtette Aradot is, hol én mint tíz évre elítélt több bajtársammal kegyelem útján szabadultam” írja Bersek néhány oldalas önéletrajzában.

Ezután kezdődött Bersek József életének utolsó, boldognak nem mondható szakasza. A huszárezredesből aradi fogollyá lett Bersek 1852-ben, 44 évesen megrokkanva, megöregedve szabadult testvére közbenjárására az aradi várbörtönből. Megnősült, 1853-tól 1865-ig, Bersek haláláig, Réven éltek a feleségével, ahol a férfi gróf Zichy Domokos és Ödön uradalmában jószágkormányzó lett. A házasság mindkettőjüknek gyötrelem volt: a férjnek azért, mert szerette hitvesét, az asszonynak azért, mert nem viszonozta azt. Végül is, válásra került sor. Amikor 1865 január 15-én válási végzést Bersek Józsefnek kézbesítették, ő felesége képe előtt öngyilkos lett. Utolsó kívánsága az volt, hogy a képpel együtt temessék el. Gróf Zichy Ödön temettette el a révi gyümölcskertjében az alá a körtefa alá ahol főbe lőtte magát.

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének az üzenetét dr. Simon Előd kolozsvári konzul olvasta fel. A mellszobrot Deák Árpád, a szobor készítője és Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke avatták fel, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit Bersek mellszobránál, kopjafájánál és Petőfi mellszobránál. Az esemény színvonalának az emelésében nagy szerepet játszott a helyi óvodások és kisiskolások műsora, valamint Meleg Vilmos színművész verses összeállítása.

A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.